Szentgyörgyi dallamok...Szerelem a Hargitán...
Gyermekkoromban népdalosként volt szerencsém egy Sepsiszentgyörgyön megrendezett zenei eseményen részt venni. Erdélyi iskolák diákjainak vetélkedője volt, akkor mégsem versenyként éltük meg, csak énekeltünk és megtanultuk egymástól a szebbnél szebb népdalokat. Ez jó alkalom volt, hogy találkozzunk a környékbeli tehetséges fiatalsággal. Ma is szívesen gondolok vissza azokra az időkre.

Az első profi hangstúdiós élményem is Sepsiszentgyörgyhöz kapcsolódik. Itt énekeltem fel a
„Szerelem volt a Hargitán” című dalt, amellyel beneveztem a Magyarországon megrendezett Europop Dalfesztiválra. Nagy öröm volt számomra, hisz egy olyan dallal versenyezhettem, amivel 2006-ban az erdélyi magyarságot képviseltem a neves eseményen. A feléneklés annyira jól sikerült, hogy a beküldést követően néhány napon belül már értesítettek is, hogy bejutottam az előválogatóra. Már csak az utazást kellett megszervezni és felkészülni egy profi produkcióval. A két napos selejtező után már a biztos továbbjutó voltam.

A Sepsiszentgyörgy fő terén látható Szent György-szobor
A magyarországi versenyen a több száz versenyző között megismerkedhettem Horvátországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Európa különböző városaiban élő magyar fiatalokkal is. Nagyon fontos volt a színpadi megjelenés, ezért egy nagyon stílusos fellépő szettet állítottam össze magamnak, hisz ezt is külön pontozták amellett, hogy tökéletesen jól kellett énekelni a produkcióban.
A lámpalázat nem láthatták meg rajtam, ami igazából csak addig tartott amíg színpadra nem
állhattam. Akkor megszűnt minden félelmem és rendkívül élveztem az egész színpadi előadást. Az Europop Dalfesztiválon a több fordulós énekverseny után díjazott lettem és sok felkérést kaptam. Így lehetőségem volt utána a Budapesti Art Divatiskolában tanulni és színvonalas rendezvényeken fiatal énekesnőként is fellépni. Nagyon hálás vagyok a mai napig a lehetőségért és örömmel gondolok vissza erre a megmérettetésre is.
Szerelem a Hargitán
Hideg őszi szél fújdogált és te némán néztél rám,
de már akkor tudtad ez lesz az utolsó éjszakánk.
Mégis úgy fogtad kezem, mintha féltenél, mintha azt hinnéd,
hogy holnap véget ér.
Mi téged is bánt, fáj nagyon, az idő elszállt és hiányzol,
Mi téged is bánt, ha gondolsz rám szerelem volt a Hargitán.
Míg átöleltél és szemem könnyes lett, észre sem vetted
szívem, ahogyan reszket, úgy szorítottalak magamhoz
érezd, mit érzek mindig azt hittem nem fáj ha múlnak az évek.

Település a Hargitai-hegység egyik völgyében