Keresés

Lókod, ősszel...

Frissítve: 2020. szept 29.



Ilyenkor, a szeptemberi délutánokon, ahogy a nyári Nap sugara egyre kevesebbet éri az arcom és megérzem az ősz illatát....Eszembe jut minden emlék a lókodi nagyszüleimről, akik szorgalmas emberek voltak, amit lehetett maguk termelték meg hatalmas földjeiken vagy épp a kerti veteményesben. Állatokat is tartottak, szépen bántak a jószággal, a takarmányt is ők maguk állították elő nyaranként.


Minőségi alapanyagokból készítették ételeiket és mindig energikusak, tettre készek voltak.

Ha a szőlőben volt épp betakarítás, én kiszaladva a dombtetőre mindig szavaltam. Egyik kedvencem az erdélyi születésű Petőfi Sándor verse volt. Szerencsére volt közönségem is, hisz a szeptemberi hétvégeken együtt volt a nagy család, mamám, nagyapám, szüleim, testvérem, nagynénéim, nagybátyáim, unokatestvérek és a távolabbi rokonság.



Az erdélyi Lókod település fölött emelkedik a 856 méter magas bágyi Vártető, amelynek jellegzetes kettős kiemelkedése messziről látszik már és amelyet sokan púpostevéhez hasonlítanak.

📸Fotó/Leírás : Csedő Attila

Mindenki rendesen kivette a részét a mezei munkákból, így pikk- pakk betakarítottuk  a termést. Finom illat volt a kamrában, tele volt a pince...Friss zöldség, gyümölcsök és a padláson is száradt a kukorica, gabona. Ezekből a saját kezünkkel megmunkált alapanyagokból fenségek étkek készültek a konyhában. Én akkor - ott azokban az időkben - erősödtem meg lelkileg és a mai napig táplálkozom gyermekkori emlékeimből.

Petőfi Sándor - Itt van az ősz, itt van újra (részlet) "Itt van az ősz, itt van újra,

S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya."

Erdőd, 1848. 


A XVII. században megsűrűsödő török–tatár betörések miatt a lókodi székelyek öt másik falu lakóival összefogva 1662-ben felépítették a bágyi menedékvárat. 📸Fotó/Leírás : Csedő Attila


147 megtekintés0 hozzászólás
  • Facebook
  • Instagram
  • TripAdvisor