Keresés

Családi kirándulás a Szent Anna-tóhoz

Az egyik kedvenc helyem a Hargita megyei Szent Anna-tó, amely egy krátertó az erdélyi Csomád-hegység kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel.

Néhány évvel ezelőtt, amikor férjemmel együtt haza utazunk meglátogatni a szüleimet, szerveztünk egy családi  kirándulást. Csak mentünk-mentünk hegyen- völgyön át felkerestünk sok szép helyet.

Egyik úti célunk a Szent Anna-tó volt, ahová már régóta vágytam vissza és férjemnek is sokat meséltem róla. Jó érzéssel töltött el, hogy végre megmutathatom neki is, hiszen ez egy igazi csodahely. A Szent Anna-tó és annak környéke olyan, mint egy igazi tündérmese... A helyhez egy érdekes történet is kapcsolódik, ezt útközben el is meséltem: valamikor  régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, ahol egy nagy úr lakott. Szemben a heggyel, a Bálványos hegyén is egy vár állott, abban a nagy úr öccse élt, egymást nem igazán szerették. Egyszer az egyik vár ura meglátogatta a testvérét. Hat paripával húzatott, arany hintóval érkezett. Ezt meg is irigyelte a fiatalabb testvér és eltervezte, hogy felülmúlja bátyja hintóját. Kiválasztotta a falu 12 szép lányát és befogatta hintaja elé. Közülük a legszebb Anna volt, aki nem csak szép, de eszes is volt. Nem engedelmeskedett a parancsszóra, a 12 szépségnek ereje sem volt, hogy a hintót elhúzzák.  A fiatalabb testvér felháborodott és nagy haragjában már csattant is az ostor. Az első csapásnál Anna fájdalmas kínjában elátkozta a vár urát. Lett is szörnyű vihar és összedőlt a vár. Odaveszett az irigy testvér is és a vár romjai víz alá kerültek. A leírások szerint a 12 szép lány is odaveszett. Kis idő múltán a tavon 12 fehér hattyú jelent meg, amelyből 11 kiúszott a tisztásra és a vizet lerázva magukról visszaváltoztak gyönyörű, fiatal lányokká. Ijedtségükben haza is szaladtak a falujukba. A szép hattyúból Anna is átváltozott, de Ő ott maradt és a tó mellé kápolnát építtetett. A környéken élők hálásak voltak,  gyakran felkeresték az ott élő szent lányt és imádkoztak vele együtt. Halála után a tavat róla nevezték el, így kapta a nevét a Szent Anna-tó.

Szent Anna Kápolna / Erdély


Miután bejártuk a környéket , sok szép fotót készítettünk. Én nagyon boldog voltam, hiszen férjemmel egy ilyen csodás helyen ünnepelhettük meg a negyedik házassági évfordulónkat. Szemet kápráztató környezetben, ahol az erdő közepén, a tó mellett, fenyőfák árnyékában egy fehér kis kápolna várja a megpihenni vágyókat. Gyakran mondják is, arrafelé: ha valami gondod van az életedben és nem tudod megoldani, akkor menj el remetének a Szent Anna-tavi kápolnába és imádkozz, amíg jobb lesz.

Számunkra nagyon jó érzés volt ott lenni együtt a családdal. Kis pihenő volt a nagy kirándulásban. Körbejártuk a tavat és a kápolnába is dobtunk be szerencsepénzt. Ez is egy olyan szokás, amit még tiniként itt járva is megtettem, a turisták  közül is sokan így tesznek, hiszen a későbbi kápolna felújításnál jól jön minden adomány.


******************

Szent Anna-tó


A Szent Anna-tó Erdély egyetlen, máig eredeti, természet alakította állapotában lévő, vulkanikus krátertava, ma Székelyföld egyik legismertebb, legkedveltebb kirándulóhelye a Szent Anna. A tó partján már hosszú évszázadok óta áll kápolna, melyet időről időre bekövetkezett avulása vagy pusztulása után eredeti helyén mindig újjáépítettek. (ezek ma már csak régészeti módszerekkel kutathatóak.) Írott forrásban az 1765-ben, csíkkozmási és tusnádi hívek által emelt, Szent Annához címzett kápolna jelenik meg először. Az 1842-ben e kápolnát elpusztító tűzvész után újjáépítették. A ma látható, kis méretű, négyzetes alaprajzú, kő alapra épített, cseréppel fedett, fa tornyos kápolnát 1977-ben építették fel a hívek. A Szent Anna kápolna évszázadok óta búcsújáró hely, amelyet korábban igen nagy tömegben látogattak a hívek. Ma ismét rendszeresen tartanak szentmiséket itt és természetesen zajlanak az igen látogatott búcsúk is: például az Anna-napi búcsú, minden évben, július végén.

A tó alakja egy festő palettához hasonlít. A tó területére vonatkozó első megbízható adat Gelei Józseftől, a Kolozsvári Egyetem Földrajz Intézetének tanárától származik, aki 1909-ben 21,3 hektárra becsülte a területet. A kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem földrajz szakos hallgatóinak kilencven évvel későbbi, 1999-es és 2000-es mérései alapján a Szent Anna-tó területe 19,3 ha. A területcsökkenés a vízszint csökkenéssel hozható leginkább kapcsolatba.


****************

"… Erdély legköltőibb helyét láttam. Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava… Háromezer lábnyi magasban a tengerszint felett, körös–körül ezerkétszáz lábnyi magasban a bércek által képzett medencében, vad erdők árnyékában terül el egy gömbölyű, nagyszerű tengerszem, melynek körülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenéző erdős bércektől, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fodorul rajta. A körülfekvő bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyők emelkednek, mint egy sötét rámába fogva az ércvilágú vizlápot.”

Jókai Mór


111 megtekintés0 hozzászólás